Menstruáció… mitológia

2011 október 12. | Szerző: alien7 |

 

Az utóbbi években jelentősen megnövekedett praxisomban azon kliensek száma, akik menstruációs zavarokkal keresnek fel. A kezelések során felfigyeltem azomban arra, hogy klienseim nagy része abban is látja a gyógyulási folyamatot, hogy alkalmuk és lehetőségük van havi ciklusukról beszélni. Nem egyszer megjegyezték, hogy milyen felszabadító érzés, ugyanakkor önmagukat is meglepi nyíltságuk – mintha tanújává akarnák tenni a  hallgatót, egyben a menstruációt közös élménnyé.  

Ilyen és hasonló megjegyzések késztettek arra, hogy visszatérjek alma máterembe és vallástörténeti tanulmányaimhoz és a londoni egyetem könyvtárában ismét előkeressem ennek a sokat vitatott témának az irodalmát. Ezek a könyvek, tanulmányok amelyek archeológia, kultúrtörténeti, etnográfiai kutatásokon alapulnak a menstruáció mitológiájáról és történelméről, valamint orvostudományi megfigyelések a női ciklusról, már akkor is több, mint 15 évvel ezelőtt elgondolkodtattak: vajon a Természet magányos eseménynek vagy talán közös élménynek szánta a menstruációt?

Megfigyelések és a világ számos kultúrájának és mitológiájának elemzése azt is kimutatta, hogy a női ciklus és a hold  ciklusnak összehangolódása adhatta az inspirációt a legősibb szertartásokhoz, rítusokhoz és így talán az emberiség első vallásainak eredete is. Az univerzális hit a menstruációs vér mágikus erejében, szakralitásában adhatott alapot a matriarchátus és Istennő kultusz kialakulásához.

Számos nép eredeti Teremtés-mitologiája is, a menstruaciós vért az első EMBER  teremtése forrásának tekinti és minden bizonnyal erre utal a Biblia eredeti nyelve – héber – amikor nyelvészeti elemzés a héber szavakat: ÁDÁMÁ=(anya)föld, ÁDÁM=ember/Ádám – a  DÁM=vér szóra vezeti vissza.
A szoros kapcsolat a hold fázisai és a női ciklus között is mindenkinek azt jelezte, hogy a nőknek különleges kapcsolatuk van a természettel. Számos kulturában a Hold, a nőiség és a menstruáció szimbólumává vált. Ez ma is tükröződik a latin nyelvekben (luna) és a héber nyelvben (leváná) – amelyekben a „hold” szó nőnemű maradt.  Feltehető, hogy az első szertartások, rítusok akkor alakultak ki, amikor az ősi törzsekben harmonikusan élő nők, újhold előtt együtt menstruáltak. Egyes amerikai indián törzsek még ma is fenntartják azt a tradíciót, hogy menstruáció idején együtt egy külön sátorba, hold-kunyhó/menstruációs kunyhóba (angol: moon-lodge) vonulnak. Azt tartják, hogy ebben az időszakba a nő egy különleges tudatállapotba kerül, fogékonysága fokozódik és még próféciára is képes. Képes arra, hogy befelé forduljon és egyrészt saját testi és lelki harmóniáját ápolja, másrészt a közösség jólétéért végeznek szertartásokat és meditálnak.
Ausztrália őslakói ezt az időszakot az „Álmodások Idejének” (angol: Dreamtime) nevezik. Ilyenkor elkülönülnek – önmagukért és a közösségükért tartanak szertartásokat –  és a menstruáció adta fokozott tisztánlátást „Álmodásra”, meditálásra használják. Ezek után talán szükségtelen megjegyezni, hogy tudományos pszichológiai kísérletek megfigyelték, hogy a nők nagy részénél a menstruáció időszakában az álmok sokkal élénkebbek és jelentőségteljesebbek az egyén életében, mint máskor.

Menstruáció irigység  A menstruáció mitológiája és történelme akkor keltette fel a figyelmemet előszőr, amikor vallástörténelmi tanulmányaim során a férfi körülmetélés eredetét kutattam. Egyre több forrás, a világ különböző részeiről arra utalt, hogy a férfi körülmetélés és hasonló  rítusok amelyeknek az a célja, hogy vért fakasszon a férfi nemi szervből – menstruáció irigységből származnak.A menstruáció imitálásával a férfiak ugyanolyan közel igyekeznek kerülni spirituálisan a Föld-Istennőhöz, ahogy a nők természetes adottságaiknál fogva képesek voltak. Az ősi időkben együtt menstruáló nők csoportja erő, autoritás, mágia, de a női vérzés talán mindenek előtt csoport egységet, összetartozást, identitást jelentett. Kutatók szerint a férfiak hasonló rítusokat hoztak létre és feltételezések szerint először állat áldozatok vérével kedveskedtek az Istennőnek, majd hogy bebizonyítsák,hogy ők is képesek vérezni nemi szervükből, a fityma bevágásával vagy körülmetéléssel ők is produkáltak „menstruációs vért”, amit felajánlhattak az Istennőnek.

Ausztrália őslakói még ennél is tovább mentek és a pénisz alsó részén hosszanti bevágást alkalmaztak. Egyes törzsek a mai napig megtartották ezt a szokást és szertartásokon ismételten bevágnak. Itt nemcsak a vér imitálja a menstruációs vért, hanem a hosszanti bevágás, a vulva, a női szeméremtest nyílásának a látszatát kelti.Erről a szokásról egy őslakó így beszél: „Igazából mi ezt mind a nőtől loptuk el… Kezdetben nekünk (férfiaknak) semmink se volt, de mi eltulajdonítottuk  mindezt a nőktől… az „Álmodást” is…”  – idézi egy etnográfiai tanulmány.

Eredeti tantrikus iratokban ma is olvasható az előírás, mely szerint bizonyos szertartásokon az Istennőt megszemélyesítő papnőnek menstruálnia kell, amikor párjával egyesül, hogy a rítus érvényt nyerjen amelyen keresztül a férfi átveszi, megkapja a vérben lévő áldást, tudást, bölcsességet és erőt.

A menstruációt, mint  közös élményt egy harmonikus párkapcsolatban is meg lehet tapasztalni. Együttlét a menstruáció alatt érzelmileg, pszichikailag, fizikailag pozitív hatást gyakorolhat a nőre. Felmérések kimutatták, hogy a menstruáció ideje alatt a szexuális impulzusok, vágyak fokozódnak és ha a partnerek elfogadják egymást különös lelki közelséghez vezet az aktus. Azt is megfigyelték, hogy menstruációs fájdalmak, görcsök csökkennek az orgazmus következtében. Az amerikai Yale Egyetemen végzett orvosi kutatás arra is rámutat, hogy a menstruáció alatt, rendszeres orgazmus segít megakadályozni egy gyakori nőgyógyászati probléma, endometriózis kialakulását.       

(Kép: Menstruáló Dakini)                                                  

Teljes angol cikkem itt: http://www.goddess-pages.co.uk/index.php/2008-issues/6-spring-2008/item/641-mythology-menstruation-and-the-land-of-milk-and-honey