<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Tantra - határok nélkül</provider_name><provider_url>https://tantra.cafeblog.hu</provider_url><author_name>alien7</author_name><author_url>https://tantra.cafeblog.hu/author/alien7-2-2-2/</author_url><title>Szufi bölcsesség</title><html>&lt;p align=&quot;justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;em&gt;„Nem a szeretet (szelelem) keresése a feladatod, hanem csupán az, hogy megkeresd és megleld önmagadban, az ellene épített korlátokat.” &lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&lt;em&gt;&lt;span&gt;Rumi&lt;/span&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;span&gt;RÚMÍ, MAULÁNÁ DZSALÁL-AD-DÍN MUHAMMAD IBN MUHAMMAD&lt;/span&gt;&lt;span&gt;(&quot;Mauláná&quot; annyit jelent, mint &quot;a mi mesterünk&quot; Rúmí pedig, hogy római, azaz kisázsiai, minthogy Kis-Ázsia korábban a Keletrómai Császársághoz tartozott.) R. Bálkhban született 1207-ben. A legjelentősebb (szufi) perzsa misztikus költő. Virágnyelven bár, de közérthetően, nem annyira a szúfik tanait, mint életérzését adja elő. A világ azonos az istenséggel. A nap és a porszem egyformán az ő partikulája. Az ember, a Mindenható kiszakadt része, visszavágyódik, nem Istenhez, hanem Istenbe. A szúfik közössége részegen fetreng a kocsmában, mert berúgtak az istenség jelenlététől. (A kocsma és a részegség szimbólikusan is értelmezhető.) Isten angyala légyottra hívja az aszkétát, és szerelmi mámorban ölelkezik vele. Ugyanekkor aszkézisük megfért egyfajta szelíd hedonizmussal.Ennek az irányzatnak volt legköltőibb és – saját kifejezése szerint - legbolondabb képviselője Rúmí. (E&lt;/span&gt;&lt;span&gt;gy szerelmes verse: &lt;/span&gt;&lt;span&gt;&lt;a href=&quot;http://www.youtube.com/watch?v=F1b48eYGJrM&quot;&gt;http://www.youtube.com/watch?v=F1b48eYGJrM&lt;/a&gt; )&lt;/span&gt;</html><type>rich</type></oembed>